“Semmi pasis felsőbbrendűség”

A Hörmann kapu távirányítómat a gyermekeim játszás közben sikeresen leejtették, majd utána jól megtaposták, ami teljes egészében darabokra tört. Ennyi. Mindennapos történet kisgyermekes családban, a laptop billentyűinek is kb a fele van csak meg, hogy mást ne mondjak. Amikor megláttam mi történt, elkezdtem kapu távirányító másolókat keresni a neten, többet is felhívtam telefonon. A gond az volt, hogy mindenhol időpontot kellett volna egyeztetni, nekem viszont azonnal KELLETT a távirányító! Tovább keresgéltem olyan szakembert, akihez ha személyesen bemegyek, egyből tud segíteni nekem, és csinál egy új, működőképes távnyitót, így találtam az Attilára, aki azonnal vállalta a kihívást.

Összeragasztotta a széttört darabokat, megnézte, hogy a kapu távirányítóm ad-e ki jelet, megsérült-e a belső panel (vagy mi), vagy a mikrokapcsoló, és néhány perc múlva egy vadonatúj távirányítóm lett! Na így képzeltem el ezt az egészet, semmi pasis felsőbbrendűség, amit annyi szerelős helyen megkaptam már nőként. Nagyon meg voltam elégedve a fiatalemberrel, mert nem rabolta feleslegesen az időmet, nem ámított, kábított, hogy majd ekkor meg akkor tud jönni, hanem egyből segített nekem. Mindemellett végignézhettem, hogyan készíti el a kapu távirányítót.

Készségesen megmutatta a „laikus fejemnek”, hogy milyen technikai eszközök állnak rendelkezésére a másoláshoz. Céltudatos, motivált és kihívásokat kereső embert ismertem meg a személyében, akit bátran tudok ajánlani mindenkinek.

Végh Edina
Dunakeszi

“Télapó”

70 éves nagypapa vagyok, aki éppen Télapónak öltözött be az unokáinak, hogy meglepje őket, de a nagy sietségben és izgalomban kocsim tetejére tettem a kapu távirányítómat, hogy még az utolsó simításokat elvégezzem a szakállamon, aztán úgy elment az idő, hogy a nagy rohanásban a kocsi tetején hagytam a garázskapu távirányítómat, amire persze ráhajtottam az autóval.

Természetesen ennek a manőverezésemnek a végeredményét csak akkor vettem észre, amikor hazaértem és nem tudtam bejutni a garázsba. Késő este volt már, háromnegyed hét körül, persze ilyenkor már minden kapu távnyitós szaküzlet vagy zárva volt, vagy már nem vállalták el a távirányitóm elkészítését. Kivéve a Horacsik kapu távirányítós családi kis üzletet.

Felhívtam őket, és a Horacsik úr nagyon megértő és empatikus volt, kiderült, hogy családapaként ő is tudta, milyen az, amikor az ember meg akarja lepni a szeretteit, és a nagy sietségben valami balul sül el. A fiatalember türelmesen megvárt és elkészítette nekem a garázskapum új távnyitóját. Megforrasztotta a nyáklapot és ez alapján le tudta olvasni a frekvenciát. Ezt persze csak onnan tudom, hogy végig mondta, mit csinál éppen. Egy nagyon készséges, szakmájához értő fiatalember, ho-ho-hóóóó, bátran ajánlom.

Horváth András  II. ker.

“Bulizós”

Egy bulizós hétvégén (22 vagyok) kicsit felöntöttünk a garatra. A sikeres államvizsgámat ünnepeltük, valószínűleg a Pub-ban valahogy kirántottam a zsebemből a szüleim kapu távirányítóját. Másnap reggel vettem észre, hogy mi történt, amikor édesanyám el karta kérni tőlem. Nagy bajban voltam, mert tudtam, hogy ha nem kerítem elő, édesapám „nem fog örülni”. Anyukám a segítségemre volt és előkeresett egy régi, megkopott távirányítót, amit már nem használtunk, csak tartaléknak hagytuk meg. Elvittem a kapu távirányítós szakembernek, (a „Blöki Terminál” felirat nekem nagyon bejött) aki életre keltette ezt az ütött-kopott távirányítót röpke 10 perc alatt, és a végén egy teljesen új kapu távirányítót kaptam, ami megszólalásig olyan volt, mint az eredeti. Ez most kicsit idétlenül hangzik, mert mért szólalt volna meg? Édesapám semmit nem vett észre az egészből. (Remélem ezt nem olvassa) Köszönöm Attila, pontos, precíz munka. Peace!

Végvári Roland
Pesterzsébet

“Kutyanyál”

Egy 6 hónapos Bulldog gazdája vagyok. Sokszor autózom együtt a kutyámmal, egyszer egy hirtelen fékezésnél a kapu távirányítóm hátraesett az ebhez, a kis édes csendben meg is rágcsálta azt, így kénytelen voltam egy új kapu távirányítót készíttetni. Több szakit is felhívtam, vagy az árajánlat nem tetszett vagy a hozzáállás. Persze, hogy nyálas lett a kulcs, istenem!

Az interneten találtam rá Attilára, aki nagy kutyás lévén, nem riadt meg a feladattól. Csinált is egy új távirányítót nekem. Érdemére szolgál, hogy nem adott nekem fejmosós instrukciókat, hogy mit hogyan kellett volna csinálnom, hanem mosolyogva elvállalta a munkát, és egy jót beszélgettünk.

Kovács Ágoston
Soroksár

“Szakinak éreztem magam”

A fiatalember egy ugrókódos kapu távirányítót másolt nekem az üzletben rövid idő alatt. Elmondta, hogy a szükséges algoritmusokat fel tudja tanítani az új kapu távirányítóra, de ezt követően a motorvezérlőhöz nekem kell hozzátanítani, ha nem akarok külön erre szakosodott embert hívni. Részletesen kiokított, mit kell majd csinálnom, még egy rajzot is csinált nekem, hogy ne tévedjek el a folyamatban.

Megnyerő volt számomra, hogy nem kellett időpontot kérnem, vagy kiszállási díjat fizetnem. Szóval saját magamnak fel tudtam tanítani a távirányítót, nem kellet még külön ezermestert hívni és pluszba még ráfizetni. Egy kicsit szakinak érezhettem magam én is, mert segítség nélkül is a motorvezérlőhöz tudtam tanítani a kapu távirányítót  a fiatalember utasításai alapján.

Kéri Ottó Nagyvázsony